Adószámos magánszemély 2012-ben
Az Adóhatóság által kiadott adószámot igen szűk körre alkalmazza most. Régebben, ezzel szinte bármilyen tevékenység végezhető volt(a termelés kivételével) valóban szellemi tevékenységre és ingatlan bérbeadásra találták ki, és azoknak akik időnként saját maguk készítette művészeti terméket kézzel állítottak elő. Ez, most nagyon szűk kör érint. kevesen élhetnek vele.
Az adószámos magánszemély 2012-ben :
1/ ingatlan bérbeadás,
2/ magánszállás üzemeltetése, csak magánszemélyeknek ! a szobák számát az önkormányzatnak kell bejelenteni és befizetni -csak : 90 napig lakhat ott magánszemély folyamatosan, ez után már ingatlan bérbeadásnak minősül.
3/ őstermelő
A 2012. SZJA törvény a bérbeadást említi és az őstermelőt adószámos magánszemélynek.
Régebben, valóban a z adószámos magánszemély használhatta több tevékenységre ezt az adószámot és számlázhatott, de a jelenlegi 2012-évi törvényben ennyit találtam. Megjegyzem: már 2011- ben is ennyi szerepelt, esetleg pl: gyöngyfűzés, iparművészeti termék előállítása, esetleg könyvelés, tanácsadás fért bele, amelyek, most átolvasva szerintem, kimaradt.
Az említett 3 tevékenység marad és erről szól a törvény is. Az ingatlan, szállásadás és az őstermelő elszámolás és lehetőséget taglalja a törvény.
A többi tevékenység vállalkozói igazolványhoz kötött, amely értelmezhető, mikor az egyéni vállalkozok közterheiről beszélnek illetve írnak. Akinek valamilyen szakmája van az egyéni vállalkozó és a garantált bér után adózik:
Szoceho – t 112 % után fizeti (a régi 27 %-ot)
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot 150 % után 9,5 %
Nyugdíjjárulékot 100 % után 10 %
Szja 100 % után – minden bruttósítás nélkül 16 %
Összefoglalva a kérdésre a válasz: interneten kérjen vállalkozói igazolványt, amely semmilyen költséget sem von maga után, viszont minden vonatkozik, ami az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezőkre. Ajánlatos, ha van minimum heti 36 órát elérő munkaviszonya.
Napló93.
Adószám igényelhető a 12T101 lapon ahol rengeteg szakmakód fel van sorolva és lehet kérni adószámot anélkül, hogy egyéni vállalkozó lenne valaki. Így nem értem a fenti állásfoglalást a három tevékenységre való korlátozásban. Hivatalos állásfoglalás is van erről a NAV-tól? Mi van a művészekkel, óraadó tanárokkal?
Kedves Zsuzsa!
Amit ír az valóban így van, ámbár a törvény véletlen sem emeli ki. Visszajött az, amivel mindig rengeteg gond volt. Az adószámos magánszemélyt ,a vállalkozások és a nagyobb cégek sem tudják kezelni és a fekete munkának “melegágya”. Az adószámos magánszemély gyakorlatilag olyan, mint egy alkalmazott. Be kell jelenteni és elszámolni, járulékot fizetni -> majd mint az egyéni vállalkozónak, viszont könnyen mondhatja: most a bevétele elmaradt és kitölti a nyomtatványt és már egy ideig számlát sem kell adnia. Avagy egy nap dolgozik arra állít ki számlát , az utáni bevétele után számol járulékot és fizet (amennyiben, saját maga a foglalkoztató pl: óraadó tanár)be a megfelelő, számlaszámokra.
Törvény -> az a magánszemély használhatja, és válthatja aki üzletszerű (rendszeres)tevékenységet véletlen sem folytat. Nos, én ezért írtam a második mondatot. Amit ténylegesen heti avagy 3 naponként végez azt, akár egy napra írja, és annyit amennyit gondol(óraadó tanár ritkán ad számlát(Tisztelet a kivételnek!!!!) így, egy nap dolgozik, és annyi bevételt ír amennyit gondol – többségében – tehát, a többi napokon ha más bevétel nincs akkor a napi egészségügyi hozzájárulást fizeti meg.A többit már fentebb leírtam. Természetesen, mindenkinek, joga, hogy éljen vele. Viszont, jó ha tudják, van egyéb vonzata is. A költség elszámoláshoz, ajánlom, az egyéni vállalkozó költségelszámolásának lehetőségét átolvasni.Találkoztam, már olyannal, aki úgy gondolta bármi elszámolható,. Itt is törvényes határok vannak.Ezért, ajánlom, a már említett törvényrészt.
Amennyiben , további kérdése van, kérem, tegye fel.
Tisztelettel:
Naplo93.
Tisztelt Iroda!
Most egy kicsit cégünk is bizonytalan, ugyanis kaptunk egy számlát egy adószámos magánszemélytől 10.500 Ft értékben(nyelvoktatásról megbízási szerződéssel) és mint kifizető nekünk le kellett volna vonni az SZJA-t és a 27%-os EHO-t? Ebben sajnos a könyvelőnk is bizonytalan.
Önöknek mi a véleménye ebben az esetben?
Köszönettel:
dr. Magyari Lilla
Tisztelt dr. M. Lilla!
Az egyszerű válasz-> igen.
A részletes: mennyi időre(nap vagy óra) kapta a megbízási összeget az adószámos magánszemély?
Át kell számolni és arányosítani az egy napra vagy órára jutó jutó összeggel , majd viszonyítani a kapott összeget a garantált bér(reá a garantált magasabb bér vonatkozik) azon idejére jutó összegével és ez dönti el, az esetleg egészségügyi és munkaerő piaci, valamint a nyugdíjjárulék összegét kellett volna-e vonni!!
Amennyiben, ez a 29.999% felett jön ki akkor, le kell mindent vonni, mert olyan lesz mint egy alkalmazott! A közölt százalék alatti összeg esetében elég úgy kezelni mint egy kis összegű megbízást.
Az arányosítást vezessék le és a számla mellé tegyék, egy esetleges ellenőrzés esetére.
Üdvözlettel:
Naplo93.
Ha adószámos magánszemély vagyok, tevékenységem piackutatásra van kiváltva, akkor 2012-ben is adhatok erről számlát vagy már nem?
Illetve elég a 1053NY bevallás visszaküldése vagy van még valami tennivalóm a 7-es adószám miatt?
Tisztelt Iroda!
2012. január 01-től a törvény szerint „Szolgálati járandóság”-ban részesülök.
Januárban „Előadó-művészeti tevékenység”-re (ÖVTJ-kód: 900102) adószámot igényeltem és kaptam. A 12T101-es nyomtatványon a munkavégzés jellegénél a „Főfoglalkozást” kellett megjelölnöm, mivel már nem vagyok saját jogú nyugdíjas, más munkahelyem pedig nincs. Az ÁFA szempontjából „Alanyi adómentességet” választottam. A törvény szerint ez a tevékenység „Szellemi Szabadfoglalkozású”-nak minősül.
Az idevonatkozó törvényekben nem tudok eligazodni. Több irányból igyekeztem információkat gyűjteni (NAV ügyfélszolgálat, könyvelő irodák, internet), de többnyire ellentmondó válaszokat kaptam kérdéseimre.
A felmerült kérdéseimre szeretnék választ kérni.
Összefoglalva: Szolgálati járandóság mellett, főfoglalkozásként, mint adószámos magánszemély, előadó-művészeti tevékenységként, szellemi szabadfoglalkozást kívánok folytatni.
1, Ebben az esetben mikor keletkezik biztosítási jogviszony, bevételeim után milyen adó és járulék befizetési kötelezettségek terhelnek?
2, Kell-e alkalmazni az előző hónap minimálbér 30%-os határt?
3, Amennyiben keletkezik járulékfizetési kötelezettség – amit az adott nyilatkozatom alapján a kifizető köteles levonni a bruttó összegből és befizetni az Adóhatóság felé- a kifizetőnek kiadott számlán ezek levonása, hogy jelenik meg? (Mivel csak a nettó összeget kapom meg, ezt a könyvelésemben, hogy dokumentálom?)
4, Amennyiben tételes költségelszámolást választok, akkor a költség hányadot minden szerződésben, illetve nyilatkozatban azonos %-ban kell-e meghatároznom, vagy ez lehet szerződésenként eltérő, de összességében, éves viszonylatban nem haladhatja meg az 50 %-ot?
5, Az úgynevezett „Rezsi” költségből mit és milyen mértékben számolhatok el (társasház esetén: közös költségből, fűtési díjból, víz-csatorna díjból, vezetékes, ill. mobil telefondíjból, stb.), ha a telephely és a lakás nem elkülöníthető?
6, Saját gépjármű használatra adhat-e a megbízó kiküldetési rendelvényt számomra, ha például egy távoli településre kérnek fel előadást tartani? (Értelmezésem szerint a gépjárművemet ebben az esetben a jövedelem megszerzése érdekében, és a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásra használom.)
Köszönettel:Kapi Gábor
Kedves Szandra!
Feltételezem, a 1143NY. nyomtatványra gondolt. Amennyiben volt bevétele, 2011-ben ezt a nyomtatványt ön véletlen sem adhatja be. Amennyiben nem volt akkor és más jövedelme sem volt , akkor tanácsolom csak. Az élő adószám alapján feltételezik, hogy ön végzett tevékenységet, illetve más jövedelmének (keresetének; nyugdíj, főállás ; stb)kell még lennie. Erre, az évre vesz egy számlatömböt az APEH által igazolt adószáma alapján és állíthat ki számlát erre a tevékenységre! Változás esetén bővíti, avagy cseréli a TEAOR alapján. Olyan valós tevékenységre, melyet most végez., és minimum egy pénztárkönyvet vesz és abban a bevételeit és költségei levezeti, amely alapján év végén és közeben is eltud számolni, figyelni a bevételeit, mer havonta illene fizetnie, a költségek(igazolt) szerint: ez havi szinten több a minimálbér 0,2999%-nál szja és szociális hozzájárulás. A 30 %-ot elérő kereset alapján mindent fizetnie kell, mint egy vállalkozónak egészségügyi+ merőpiaci járulék,nyugdíj járulék és ajánlatos szja-t is; (valamint a szociális egészségügyi hozzájárulást,) havi bevétel szerint!! év végén sok lesz. Kivéve, ha ahol dolgozik ott szakszerűen mindent levonnak, a nyilatkozata alapján.
Valamit,véletlen kihagytam, vagy kérdése maradt legyen kedves írni.
Üdvözlettel:
Naplo93.
Kedves Gábor!
-Az adószámos magánszemély , mint említettem olyan mint egy “alkalmazott”. Egy órára vetített, jövedelme(bevétel – költség) eléri a a minimum bér 30 százalékát akkor , minden járulék fizetendő, és a szoc.eho 27 százaléka is.(igaz, ez minden esetben).
- Biztosítási jogviszony a fent leírtak alapján keletkezik a 29.999 százalék elérése felett(ez óra, nap, és szerződés a meghatározó, mit mennyiért, milyen időtartam alatt, és a minimum bért is ez alapján arányosítja: ennek a 29,999százaléka alatt szja és szoc. eho , ez felett a következő tételek) Ekkor 8,5 százalék eg és m.erő bizt. járulék; 10 % nyugdíjjárulék; 16 % szja; (az ellátásának összege itt bejön!), és a bruttó összeg után 27% szoc. eho. Ezeket, a kifizetőnek illik levonni, viszont ha elfelejti, akkor ön számolja ki és fizeti meg. Vigyázat: az állandó fix költséget még arányosítani is tilos, tehát ezeket figyelmen kívül hagyja.
- minden esetben, kifizetési lapot, számfejtést kell kapnia, mert év végén szüksége lesz ezekre;
-pénztárkönyvben a számlája (bevétel) szerinti összeg és a másik oldalon a tételes költség elszámolása;
a kifizető bevallja,
-ön havi szinten nézi és számolja ki, bevétel – elszámolható költség= adó alap; a már leírtak szerint fizet, csekken; a költség elszámolásnál figyeljen, mindig a valós százalékot mondja levonható költség elszámolásnak; (törvény bünteti, ha többet mond mint lehetett volna)
- szja-t mindig vonnia kell a kifizetőnek és a 27 százalékos adót megfizetnie;továbbá(mint írtam) bevallania;
- a törvény ezt határozza meg;
-remélem, egyértelmű amelyet fentebb írtam, pénztárkönyv és rendes tételes könyvelés;
- a fix költséget leírtam, el kell felejtenie, törvény értelmében, (egyéni vállalkozóra is igaz) a fix költség független a vállalkozástól! a változó költség – arányosítva illetve ha más módon bizonyítani tudja a költség növekményt a vállalkozás utáni számla alapján – összehasonlítás;
- a megbízó a szerződésük alapján, adhat önnek gépkocsi elszámolást, az érvényes jogszabályok szerint;
a megbízási szerződésben legyen benne: a megbízó az úti költséget megtéríti számla ellenében, avagy kiküldetési rendelvény alapján megfizeti, a megbízott részére, a felmerült gépkocsi használati költséget az érvényes jogszabályok szerint, avagy ön számlát ad és elszámolja a saját könyvelésében;
Igyekeztem összefoglalni és ugyanakkor részletezni is, kérdés esetén írjon.illetve üzenjen.
Üdvözlettel:
Etelka
Kedves Etelka!
Köszönöm szépen gyors válaszát.
Nagyobb részét megértettem, viszont én nem ismerem a könyvelői nyelvezetet, ezért az alábbiakat nem tudom igazán értelmezni.
- “Vigyázat: az állandó fix költséget még arányosítani is tilos, tehát ezeket figyelmen kívül hagyja.”
- “Ön havi szinten nézi és számolja ki, bevétel – elszámolható költség= adó alap; a már leírtak szerint fizet, csekken; a költség elszámolásnál figyeljen, mindig a valós százalékot mondja levonható költség elszámolásnak; (törvény bünteti, ha többet mond mint lehetett volna)”
- “a fix költséget leírtam, el kell felejtenie, törvény értelmében, (egyéni vállalkozóra is igaz) a fix költség független a vállalkozástól! a változó költség – arányosítva illetve ha más módon bizonyítani tudja a költség növekményt a vállalkozás utáni számla alapján – összehasonlítás;”
Kérdésem még, hogy a gépkocsi elszámolásnál a két változatot tekintve kell-e valamelyik esetben gjmű. adót fizetnem?
Köszönettel: Gábor
Kedves Gábor!
-A fix költség, amely mindig állandó, függetlenül attól, folytatnak-e vállalkozást avagy sem. Ilyen: a közös költség, többségében a víz és csatornadíj, egyes lakásokban a gázdíj(állandó összeg, a fogyasztástól független), ingatlanadó;
- havi szinten, azért kell figyelni a 29.999százalék miatt; amennyiben ezt túllépi, akkor már biztosítottá válik és minden járulékot fizetnie kell ( szja-nál az egyéb jövedelmét is figyelembe veszi);
a költség százalék kiszámítása a tényleges kiadásainak aránya a bevételhez, ezt a mértéket közli, mikor a kifizető kérdezi és nyilatkoztatja; erre utaltam, tudnia kell pontosan mekkora a százalékos költsége a bevétel arányában; ( költség osztva a bevétellel és a kapott szám a költséghányada, amelyről bizonylatai-számlái vannak) 40.000,-költség osztva100.000,- bevétel= 0,40 % a költség aránya
10 százalék figyelembevételével, a részletes, tételes levezetést felesleges, mert az a bevétel 10 százalékát minden bizonylat nélkül elismeri a törvény költségnek;
-a gépjárműadót, sajnos itt elszámolásából kihagyja;(egyéni vállalkozónál is csak akkor számolható el, ha a gépkocsi az egyéni vállalkozásában szerepel!)
itt a gépkocsi útnyilvántartást vezeti, és számolja el mindig az APEH által közzétett módon;- a kisebb fogyasztási normával;
a cégautóadó terheli negyedévenkénti bevallással és befizetéssel;- ennek azért utána nézek – és közlöm;valamint, hogy önre érvényes -e az 500 km átalány amely cégautóadó nélkül elszámolható egyéni vállalkozóknál; adószámos magánszemélynél, megnézem a törvény ide vonatkozó részét;
Ezzel, most adós maradok.
Remélem, így már érthető, ha bármilyen gondja van, kérdezzen.
Üdvözlettel:
Etelka
Kedves Etelka!
Elnézést kérek, nem szeretnék visszaélni a jóindulatával, de még lenne néhány értelmezési kérdésem.
A költségek elszámolásánál a tv.-ben ezt olvasom:
SZJA Törvény 3 sz. melléklet:
I. Jellemzően előforduló költségek:
Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:
11.pont, Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti telephely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex használati díja azzal, hogy ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is);
Tehát akkor a 11-es pontban felsoroltakat havonta arányosan elszámolhatom ( ha az adott hónapban esetleg nincs bevételem, akkor is?),de az úgynevezett fix költségeket, “ilyen: a közös költség, többségében a víz és csatornadíj, egyes lakásokban a gázdíj (állandó összeg, a fogyasztástól független), ingatlanadó;” egyáltalán nem. (A víz és csatorna díjat akkor sem, ha saját mérőórával rendelkezem?)
A bevétel-költség arányát értem. A kérdésem arra irányult, hogy ha az Ön példájánál maradva a költség arány az első szerződésnél 0.40 %, akkor ez minden egyes szerződésnél ennyi kell, hogy legyen? (Esetleg lehet, hogy a következőnél csak 0.25 %, aztán 0.30 %,stb., csak a 0.50 %-et ne lépje túl és számlával igazolt legyen.)
A gépjármű elszámolásnál úgy értelmezem, hogy csak az őstermelők és az egyéni vállalkozók esetében megengedett az 500 km-es átalány.
Úgy gondolom, hogy számomra a kiküldetési rendelvény a megoldás és ebben az esetben nem kell km. nyilvántartást vezetnem és cégautóadót fizetnem.
SZJA Törvény IV. fejezet:
Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek
7. § (1)
r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;
3. számú melléklet
II. Igazolás nélkül elszámolható költségek
6. a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg;
Példaként: Ha Szegedre az IH Rendezvényközpontba kérnek fel előadásra, (már többször voltam) akkor a megbízási szerződésben szerepeltetjük, hogy a megbízó kiküldetési rendelvény alapján megfizeti a gjmű költségemet. Ekkor az eredetileg meghatározott megbízási díj összegéből a gjmű költséget levonjuk és a fennmaradó összeg lesz az érvényes megbízási díj és erről adok számlát. (pl. eredeti megb.díj: 40000,-ft, kiküldetési rendelvényre kifizetett összeg: 18000,-ft(420km, 8.6 fogy. norma, 407ft üza. ár, 9 ft ált. norma), akkor a szerződésben is és a számlán is a fennmaradó 22000,-ft lesz a megbízási díj, melyről nyilatkozom a költség hányadot illetően.)
Köszönettel: Gabor
Kedves Gábor!
1/A bérleti díj és a bérelt iroda minden költsége elszámolható. Eddig az írásából, kérdéseiből, arra gondoltam, hogy a lakásának egy részét használja
a tevékenységhez.
A lakásában van az irodája, akkor arányosít. Kérem, segítsen, mert a vízórát értelmeznem kellene. Ez egy magánház részének, külön mérővel ellátott
lakrésze?
A válaszokat befolyásolja. Ennek ismeretében folytatom, a költségelszámolás elszámolásának lehetőségeit. Különbségek vannak.
Kérem, pontosítsuk! A téves válaszokat szeretném kikerülni!
2/ A kiküldetési rendelvényt a megbízó adja önnek és fizeti ki a nevezett bizonylaton. Kitöltése az előírások alapján történik, ténylegesen megtett út km X a gépkocsi figyelembe vehető üzemanyagnormájával X az Adóhatóság által közzétett üzemanyagárral + a 9,-ft/km. amortizáció hozzáadásával. Ezt, mint magánszemélynek, és önnek bevételt nem eredményez. A gépkocsi fogyasztásánál a kisebb fogyasztási normát kell figyelembe vennie (használ gépkocsi). Ezt írta le ön is.
A megbízási díjban a gépkocsi használatra kifizetett összeg már nem szerepel, viszont a szerződésben igen! Amennyiben ennek értéke benne marad, önnek ez bevételt jelent és számlát ad erről. Levonhatósága, kérdőjeles. Kiküldetési rendelvényt önnél nem költség. Költségként, hogyan veszi? Ez esetben önnek bevétel. A költség elszámolást gépkocsira, szépen és a törvény szerint leírta. Ezt beszéljük meg. Lehet, hogy félre értelmezem.
A többi költség alapján számolja ki a költség hányadot – százalékot és nyilatkozik. A kifizető a 40.000,-forintból levonja a nyilatkozaton lévő százalékos mértéket, és a fennmaradó részt elemzi, milyen adókat von még le az személyi jövedelemadón felül. (itt jön: a korábban leírt 0,29999 százalék avagy a 0,30 százalék feletti részbe esik az önnek kifizetett összeg.
A pontos válasz miatt, kérem szíveskedjen kérdésemre válaszolni.
Érzésem szerint a gépkocsi elszámolásánál is maradt nyitott, másként értelmezett gondolat.
Üdvözlettel:
Etelka
Kedves Etelka!
1/ Lehet, hogy a bemásolt tv.részlet félrevezető volt.
A saját lakásomban egy helyiséget (szobát) használok a tevékenységhez (irodának).
Ez a lakás egy lakótelepi épületben van, nincs külön vízórával ellátott lakrész. A vízóra ez egész lakás fogyasztását méri (1 hideg víz és 1 meleg víz óra).
Mint korábban írtam ez a lakás egy több épületet magába foglaló lakó közösség, társasház.
Közös költségként fizetjük a fenntartási, üzemeltetési költséget, a fűtés költséget és a víz-csatorna díjat (ezt mérőóra szerint).
Tehát ezek közül, illetve a többi költségből (villany, vezetékes telefon, mobil telefon, internet) mit számolhatok el költségként arányosítva.
2/ A gépjármű elszámolással kapcsolatban pedig összefoglalva:
A kifizető (megbízó) kiküldetési rendelvényre kifizeti a költséget, ami nekem nem számít bevételnek, viszont a szerződésben szerepeltetni kell. Ahogy az előző levelemben példaként írtam a gépkocsi költség kifizetése után fennmaradt összeg lesz a szerződésben szereplő megbízási díj. Erről adok számlát és költség nyilatkozatot.
Példaként egy részlet a megbízási szerződésből a már előzőekben említett 40000,- Ft esetét figyelembe véve:
(A Megbízó és a Megbízott megállapodnak, hogy a bruttó juttatás 22000,- Ft, azaz huszonkétezer forint, melyet a Megbízó számla ellenében készpénzben/átutalással fizet ki a Megbízottnak a feladat elvégzését követően.
A Megbízó a megbízási díjon felül kiküldetési rendelvény alapján Megbízott részére, a felmerült 18000,-Ft, azaz tizennyolcezer forint saját gépjármű használati költséget megfizeti.)
És még arra a kérdésre nem kaptam választ, hogy ha az Ön példájánál maradva a költség arány az első szerződésnél 0.40 %, akkor ez minden egyes szerződésnél ennyi kell, hogy legyen? (Esetleg lehet, hogy a következőnél csak 0.25 %, aztán 0.30 %,stb., csak a 0.50 %-et ne lépje túl és számlával igazolt legyen.)
Köszönettel: Gábor
Kérdésed/véleményed van? Írd meg nekünk!